Aki az elmúlt években figyelemmel követte az Európai Unió és a magyar kormány jogállamisággal kapcsolatos vitáját, sokat hallott mechanizmusról, feltételrendszerről és jelentésről, kötelezettségszegési eljárásról vagy a 7-es cikkelyről. Ezek az EU-s eszközök, habár mind a jogállamisággal és a demokrácia helyzetével kapcsolatosak, sok mindenben különböznek. Az EUrologus most induló sorozata segít értelmezni a politikai alkudozást, amelyet az Európai Unió a magyar demokrácia védelmében, illetve a korrupció ellen folytat az Orbán-kormánnyal.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Parlament a magyar jogállamiságról készült jelentésének nincs jelentősége, és egyébként is mi vagyunk az egyik legdemokratikusabb ország. Az árstopok fenntartásáról jövőhéten dönthet a kormány.
A miniszterelnök szerint a Magyarországot elítélő nyilatkozat „politikai propaganda, pamflet”. Orbán Belgrádban beszélt erről, ahol egy kitüntetést is kapott szövetségesétől, Aleksandar Vucic szerb elnöktől.
Tényleg elesik Magyarország 6400 milliárd forint EU-s pénztől Orbánék miatt? Milyen következménye lesz, hogy az Európai Parlament kimondta: Magyarország egy „hibrid választási autokrácia”? A Mi Hazánknak tett politikai gesztus csupán Pintér “abortuszrendelete”? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk közéleti podcastunk friss adásában, de szóba került az is, mennyire kell a Fidesznek tartania “forró ősztől”.
Az európai parlamenti képviselők elfogadták a magyar jogállamiságról készült jelentést, és az Európai Bizottságot is felszólították, hogy használja ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást.
Két pozitívum mellett számtalan negatívumot állapított meg az Európai Bizottság Magyarországgal foglalkozó jogállamisági jelentése, mondván az igazságszolgáltatás és a sajtó befolyásolása és a demokrácia működési zavarai jellemzik a magyar jogállamiságot. Brüsszel most először ajánlásokat is megfogalmazott a tagállamoknak, ezekből Magyarország kapta a legtöbbet - szám szerint nyolcat.
Az Európai Parlament megtárgyalta az Európai Bizottság tavalyi jogállamisági jelentését. Állásfoglalásukban szorgalmazták, hogy ebben az évben már ajánlásokat is fogalmazzanak meg a tagállamoknak, amelyek közül a legtöbbször Magyarországot és Lengyelországot bírálták.